Szérumvas

A vas a szervezetben található egyik legfontosabb nyomelem. A vörösvérsejtben lévő oxigénszállító hemoglobin nélkülözhetetlen alkotóeleme, nélküle a hemoglobin nem képes oxigént megkötni. A vas számos fontos enzim működéséhez is szükséges. A szervezet vasháztartása és raktára egészséges körülmények között szabályozza a gyomor-bélrendszerből történő felszívódását.

A vasvizsgálatokat nem végzik el rutinszerűen. Ha a hemoglobin- és hematokritszint eltér a normál értéktől a különböző típusú laborvizsgálatok, mint a szérumvas, a teljes vaskötőkapacitás stb. igen hasznosak lehetnek a vérszegénység okának a felderítésében. Ezek a laborvizsgálatok alkalmasak arra is, hogy vashiány kezelése során megállapítsuk, hogy a vas megfelelően felszívódik-e, illetve, hogy észleljük, ha már elegendő vas került bevitelre.

A szérum vas mérés leggyakoribb oka az anémiák differenciáldiagnózisa, laboratóriumban állapítják meg azt, hogy a vérben a vas koncentrációja normális-e.

Az alacsony vaskoncentrációval járó, vashiányos anémiát okozhat az erős vérzés, vagy a hosszú ideje fennálló krónikus vérzés, a terhesség, a szoptatás, a koraszülés, a gyors növekedés (gyermekekben) és ritkán a hiányos étrend. De a vasfelszívódás zavarai, gyulladás, infekció, krónikus betegségek estében is előfordulhat.

A magas vasszint öröklött betegség, többszörös vérátömlesztés és ritkán túl nagy adag vas elfogyasztása (általában gyermekek esetében) következtében jöhet létre.

Mivel egyetlen önálló vizsgálat sem elfogadott a vashiány diagnosztizálására, ezért a szérumvas vizsgálattal egyidejűleg más vizsgálatokat is el szoktak végezni. A szérum vas vizsgálatot rendszerint a teljes vaskötő kapacitással (TVK) együtt alkalmazzák.

Az egyes laborértékek normál tartománya számos tényezőtől függ (pl. a páciens kora, neme, a teszt módszere),
és az eredmények értékei laboratóriumonként eltérőek lehetnek, ezért laboreredményeit mindig a kezelőorvosa értékelje!